• Az önkéntes nyugdíjpénztár az egyik legrégebbi, állami támogatással is rendelkező nyugdíj előtakarékossági forma, a 3 államilag támogatott nyugdíj megtakarítási módozat egyike.

• Az önkéntes nyugdíjpénztárak a 90-es években jöttek létre abból a célból, hogy a tagok aktív éveik alatt előtakarékoskodhassanak nyugdíjukra.

• Alacsony tagdíjjal indítható, a tagok egyéni számlájukon gyűjtik megtakarításukat, az összegyűlt pénzt pedig a pénztár a hozamok elérésének érdekében főként magyar részvényekbe és állampapírokba fekteti be.

• A hozamokon felül, mivel hivatalosan is elismert formáról van szó, az ÖNYP esetén is igényelhetjük a 20% adóvisszatérítést, mely tovább növeli nyugdíjcélú megtakarításainkat.

• Ezt az adókedvezményt az adott évi önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseink után igényelhetjük vissza a személyi jövedelemadónkból (SZJA). A visszatérítés közvetlenül a nyugdíjpénztári számlánkra kerül jóváírásra május – július körül, így az onnantól kezdve hozamokat is termel.

• A lejáratra a nyugdíjkorhatár elérésekor kerül sor, ekkor a pénztártag dönthet a kifizetés lehetőségeiről, hogy egy összegben vagy járadékként kéri az összegyűlt összeget. A pénztártagnak lehetősége van arra is, hogy tovább fizeti megtakarítását és csak egy későbbi időpontban igényli a kifizetést.

• A pénztárak működése teljesen szabályozott, jogszabályban meghatározott módon történik, ennek működési feltételeit az 1993. évi XCVI. törvény, egyszerűbben fogalmazva az önkéntes nyugdíjpénztár törvény tartalmazza egyébként.

 ÖNKÉNTES PÉNZTÁRI BEFIZETÉSEK

• A tagdíj befizetése különböző módokon történhet, fizethetjük mi magunk is, vagy munkáltatónk a cafeteria rendszer keretében.

• A befizetés nagyságának meghatározása során nemcsak azt érdemes figyelembe vennünk, hogy mekkora összegyűjtött megtakarítást szeretnénk nyugdíjas éveinkre, hanem számos egyéb tényező is befolyásolja az összeg meghatározását, nézzük is meg most ezeket.

Munkáltatói befizetések – Önkéntes nyugdíjpénztár cafeteria-rendszerben

• Az önkéntes nyugdíjpénztár a cafeteria rendszerben történő munkáltatói befizetéseknek köszönhetően vált széles körben ismertté.

• Sok cég fizette a tagdíjat munkavállalói helyett cafeteria keretében, becslések szerint az összes tagdíjbefizetés kb. 30-40 %-át a munkáltatói befizetések tették ki.

• 2017-től azonban a munkáltatóknak bizonyos cafeteria elemek, így az önkéntes nyugdíjpénztár befizetések után is adót kell fizetniük.

• Ennek mértéke 2019-ben 40,71%-ról 21%-ra csökkent, ami jó hírnek tűnik első ránézésre, azonban mindeközben bekerült egy új elem is “a munkavállaló levonandó közterhe (33.5%)”.

• Ennek eredményeként, ha a korábban megszokott, például havi 10.000Ft-os munkáltató befizetést szeretnénk látni önkéntes nyugdíjpénztári számlánkon, akkor az bizony többe fog kerülni a munkáltatónak, mint korábban (konkrétan 7.76%-os többletköltsége lesz)

• Ráadásul úgy, hogy ebbe már beleszámoltuk azt a pozitív irányú cafeteria rendszer változást is, hogy 2019-től már a munkáltatói befizetésekre is jár a 20%-os önkéntes nyugdíjpénztári adókedvezmény.

• Tehát akárhogy is nézzük vagy kisebb összeget fogunk kapni a jövőben munkáltatónktól vagy többe fog neki kerülni ugyanazon összeg juttatása.

• Mindez jelentős kockázatot jelent a rendszer fenntarthatósága szempontjából is, hiszen sokan nem fizetik tovább az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjat saját maguk sem abban az esetben, ha a munkáltató megszünteti ezt a cafeteria-elemet.

• Ez csökkenő tagdíjbefizetéseket jelent, ami miatt egyre nehezebb lesz fenntartaniuk az önkéntes nyugdíjpénztári rendszert a pénzintézeteknek.

Egyéni önkéntes nyugdíjpénztár befizetések:

• Lehetőségünk van arra, hogy egyéni befizetéseket is teljesítsünk az önkéntes nyugdíjpénztári számlánkra. Ezt megtehetjük a munkáltatói befizetések kiegészítéseként, vagy teljesen egyénileg, munkáltatói hozzájárulás nélkül is befizethetünk a számlánkra.

Mennyit és milyen gyakran érdemes befizetni?

• A legtöbb hosszú távú megtakarítás jellemzően rendszeres befizetésekre épülő konstrukció. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseinkből is úgy hozhatjuk ki a legtöbbet, ha rendszeresen fizetjük a díjat, nincsenek kihagyások, szüneteltetések.

• A rendszeres tagdíjon felüli eseti befizetések is lehetségesek, évente akár több alkalommal is, és mi dönthetjük el, mennyit szeretnénk eseti díjként befizetni, nincs előre meghatározva az összeg.

• Az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjak általában már 6.000 Ft havi díjtól kezdődnek, ideális megoldás lehet tehát azok számára, akik havonta csak egy alacsonyabb összeget tudnak félretenni.

• Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseink után járó adókedvezmény maximális mértéke 150.000 Ft lehet évente.

• Ez alapján a maximális és a minimális összeg ismeretében érdemes tehát úgy meghatároznunk 6.000Ft - 62.500 Ft között megtakarítani kívánt összeget, hogy az hosszútávon, kényelmesen beleférjen a költségvetésünkbe.

Tagdíj nem fizetése, növelése vagy csökkentése

• Adódhatnak néha olyan élethelyzetek, amikor a gondos tervezés ellenére átmenetileg nem tudjuk fizetni a tagdíjat. Ilyenkor a működési és likviditási költségeket az egyéni nyugdíjszámla hozamából – de legfeljebb a hozam mértékéig – levonják annak érdekében, hogy minden tag hozzájáruljon a pénztár működésének költségeihez.

• Magyarán a pénztár levonja a hozamból a költségek fedezéséhez szükséges összeget.

• Amikor nehézkessé válik a tagdíjfizetés, a tagdíj nem fizetése helyett érdemes lehet elgondolkodnunk azon, hogy átmenetileg kevesebbet fizessünk be az önkéntes nyugdíjpénztári számlánkra.

• Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés mértéke ugyanis az előírt minimumig csökkenthető, ezáltal mégsem kerül akkora veszélybe megtakarításunk, mintha ideiglenesen egyáltalán nem fizetnénk.

• A legjobb eset természetesen az, ha sikerül rendszeresen fizetnünk a tagdíjat, esetleg többet is félre tudunk tenni a tervezettnél, hiszen így nem érhet nagy meglepetés nyugdíjasként.

• A tagdíj növelése időközben lehetséges, sőt az inflációs hatások elkerülése miatt ajánlott is, ezt többféle módon tehetjük meg:

ÖNKÉNTES PÉNZTÁRI HOZAMOK

• Bár van kivétel, de a pénztárak a portfóliónak megfelelő arányban sok esetben még mindig főként magyar állampapírokba és részvényekbe fektetnek be, így a önkéntes nyugdíjpénztár hozamok erősebben függnek a magyar gazdaság teljesítményétől összehasonlítva más nyugdíj előtakarékosságokkal.

• A portfóliók többsége állampapír túlsúlyos, azaz állampapírokba és kincstárjegyekbe fektet nagyobb arányban. Ezek biztonságosabb, ám alacsonyabb hozammal kecsegtető befektetések, mint például a részvények.

• Jellemzően 3-4 (néhány pénztárnál 5), előre meghatározott portfólió közül választhatunk, ezek különböző kockázati szintekkel rendelkeznek, és különböző hozamokkal kecsegtetnek.

• Léteznek magasabb kockázatú, ugyanakkor magasabb hozamot ígérő portfóliók, és alacsonyabb kockázatú, viszont hosszú távon várhatóan kisebb hozamú portfóliók.

• Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén jellemzően nincsenek aktívan menedzselt alapok, tehát általában nem változtatják a portfóliók összetételét a piaci helyzet változásának megfelelően.

• Alacsonyabb vagy magasabb kockázatú portfólióra váltásra a legtöbb esetben évente, de sok pénztár esetén akár negyedévente is lehetőségünk van.

• A pénztárak más- és más vagyonkezelőkkel dolgoznak, így a hozamok is eltérőek lehetnek még az azonos típusú portfóliók között is. A pénztárak dönthetnek egyes eszközök, instrumentumok, portfóliók saját vagyonkezelésben tartásáról is.

• A nyugdíjbiztosítással ellentétben ÖNYP esetén nincs lehetőség egyedi portfóliók összeállítására, ezáltal kicsit megkötött és jóval kevesebb választási lehetőségünk van, mint például a nyugdíjbiztosításnál, ahol akár 20-25 befektetési alap között is válogathatunk.

• Egy átlagos önkéntes nyugdíjpénztár éves hozama kb. 5-7 % körül mozog, de a kötvények kamatainak csökkenésével várhatóan a hozamok is csökkenő tendenciát mutatnak majd a közeljövőben. Ez más – helyesen kiválasztott és megfelelően menedzselt – nyugdíj megtakarításokhoz képest kissé alacsonyabbnak mondható.

• A múltbéli önkéntes nyugdíjpénztár hozamok ugyan kiindulópontként szolgálhatnak egy eszköz hozamainak vizsgálata során, de nem jelentenek garanciát a jövőre vonatkozóan, ezért nem lehet hozamokat ígérni, és legyünk óvatosak, ha valaki magas hozamokat ígér, csupán a múltbéli adatokra alapozva.

• Az egyes pénztárak jogszabály alapján kötelesek közzétenni hozamaikat. Ezt a MNB honlapján megtekinthetjük egy részletes összefoglaló táblázat formájában: MNB – Önkéntes nyugdíjpénztári hozamok

• Összefoglalva kizárólag a korábbi önkéntes nyugdíjpénztár hozamokra alapozva nem érdemes döntést hozni, ugyanis nem mindegy, hogy ezeket a hozamokat milyen költségek mellett érjük el.

• Ezért is fontos, hogy a hozamok mellett nézzük meg alaposan a szerződés további paramétereit, ebből adódóan folytassuk is költségekkel.

ÖNKÉNTES PÉNZTÁRAK KÖLTSÉGEI

• Az ÖNYP átlagos költsége 0.5 – 2% körül mozog, ezzel az alacsony-közepes költségű nyugdíj megtakarítások közé sorolható. Eltérések vannak azonban az egyes pénztárak között.

• Az újabb, kisebb pénztárak jellemzően alacsonyabb költségekkel igyekeznek tagokat vonzani, ennek azonban ára van, a megfelelő háttér hiánya miatt ezek kockázatosabbak lehetnek, mint a régebbi, nagyobb taglétszámú pénztárak.

• Jó, ha tudjuk, hogy a költségeket akkor is vonják a hozam erejéig, ha éppen nem fizetünk be semmit a számlánkra, így ezek csökkentik a nyugdíjba vonuláskor felvehető összeget. Éppen emiatt érdemes figyelnünk a rendszerességre, hiszen ezáltal hozhatjuk ki a legtöbbet megtakarításunkból.

• Tagdíj nem fizetése, növelése vagy csökkentése

• 1. Fedezeti tartalék:

• Ez a tagok egyéni, névre szóló számláját jelenti, ez az az összeg, amelyet a pénztár hozamok elérése céljából különböző eszközökbe fektet. Ebből a tartalékból fedezi a pénztár a szolgáltatáskor (nyugdíjbavonuláskor) esedékes összegeket. Általában az összes befizetésünk 90-99% – át teszi ki, mértéke pénztártól és vállalt tagdíjtól függ.

• 2. Működési tartalék:

• Ez gyakorlatilag a pénztár működési költségeinek fedezésére szolgál. Innen fizetik az olyan költségeket, mint például a nyilvántartás, tagokkal történő kapcsolattartás költségei. Általában a befizetések 1-10%-át teszi ki.

• 3. Likviditási tartalék:

• Befektetési kockázatok kezelésére vonják el, célja a pénztár fizetőképességének fenntartására

• Egyszerűbben megfogalmazva a fedezeti tartalék jelenti a megtakarított összeget, a működési és likviditási tartalék jelenti gyakorlatilag a költségeket.

• Úgy kell elképzelnünk a befizetéseinket, mint három külön széfet, ahová a pénz kerül. Ebből a legnagyobb – a fedezeti tartalék – ténylegesen magát a megtakarítást jelenti, a másik kettőből – működési és likvditási tartalék – pedig fenntartja magát a pénztár, ez jelenti a költségeket.

• Az, hogy befizetéseinkből mekkora összeg melyik széfbe menjen a három közül, függ a pénztáraktól és a befizetéseink összegétől is.

• Általában sávosan határozzák meg a költségek mértékét, például magasabb tagdíjnál arányaiban kevesebb költséget vonnak el, így próbálják ösztönözni a pénztártagokat a magasabb összegű befizetésekre.

• Ezt a legszemléletesebben egy táblázat segítségével tudjuk bemutatni. A különböző pénztárak nyilvánosan is közzéteszik ezeket az adatokat, megtekinthető, hogy milyen összeg, milyen ”széfbe” vándorol.